Karakterlapok

[Ide kérem a Karakterlapokat!]
_________________________________________________________________________________________________
Elena Gilbert Admin

Elizabeth Moonlight

Név: Elizabeth Marie Moonlight
Kor: 165 év
Faj: vámpír
Átváltozás ideje: 1862

Család:
Anya: Marie Moonlight
Apa: Richard Moonlight
Testvér: Sarah Moonlight
Keresztanya: Katherine Pierce

Élettörténet:
1846-ban születtem egy pénzes család második gyermekeként. Apám főnemesi családból származott, míg anyám csak középnemes volt, ezért apám családja nem támogatta a házasságot. Az anyja kitagadta és száműzte otthonról. Testvérem, Sarah négy éves koromban megutált engem, mert megöltem édesanyánkat. Apám boszorkánycsaládból jött és a két gyermek közül csak én örököltem az erőt. Ezzel az erővel véletlenül véget vetettem szeretett édesanyám életének. Sarah egyetemre ment, mikor 16 éves lettem, míg én és édesapám Mystic Fallsba utaztunk. Ott megismerkedtem a Salvatore fivérekkel. Stefannal jó barátságot kötöttem, míg Damon elrabolta a szívem. Pár hónap után apámnak sürgősen el kellett utaznia és magával vitt engem is. Út közben egy vámpír ránk támadt és apám meghalt. Sarah a semmiből előtűnt. Azt híve, hogy apánkkal is végeztem megölt. Szerencsére Katherine meg tudott menteni. És most itt vagyok és élvezem vámpírlétem minden percét. Nem vagyok kedves, inkább szeszélyes. Mindenkinek mindig azt az arcot mutatom, amit látni akar, így kerítve be a csapdámba. Onnan sosincs menekvés.

Played by: Emma Watson

Név: Katherine Pierce / Katerina Petrova
Kor: 519
Faj: Vámpír
Jellemvonások: Igazából a belső tulajdonságaim között nem sok jó szerepel. Mióta az eszemet tudom, csak magammal foglalkoztam és akár mások élete árán is a sajátomat védtem. Sokaknak ez szörnyűnek tűnhet, de én csak létfenntartásnak hívom. Ha úgy tetszik gonosz vagyok, nyers és önző, de nem tehetek róla. Az idő és az évszázadok nem voltak túl kegyesek hozzám. Egész létezésem során csak néhányszor éreztem igazi, mély érzelmeket, de végül azok is kihaltak belőlem.
Előtörténet: Sok minden történt már velem 519 év alatt. Az 1500-as évek Bulgáriájában születtem és születésemkor még senki sem gondolta, hogy nem vagyok normális ember. Miután fiatal lányként életet adtam a kisbabámnak, akit elvettek tőlem, menekülnöm kellett a saját hazámból. A családom Angliába száműzött, ahol megismerkedtem két főnemessel: Klaus-szal és Elijah-val. Mint később kiderült, azért voltak olyan kedvesek velem, mert szükségük volt rám egy áldozati rituáléhoz. De én nem adtam könnyen már akkor sem a bőrömet...elmenekültem és úgy hozta a sors, hogy olyan lettem, mint ők. Kihasználva Trevor szerelmét és Rose jóhiszeműségét vámpírrá változtattam magam. Ezek után pedig ismét 500 év menekülés következett.
1864-ben a Salvatore-testvérek felé sodort a szél. Mint egy, a szüleit tűzben elvesztett árva, beférkőztem a családjukba, a két fivér pedig rögtön belém szeretett. De én csak az egyik iránt éreztem valamit...Stefan volt az, aki megdobogtatta a halott szívemet. Damon-ra egyfajta pótlékként tekintettem, de természetesen úgy, ahogy az öccsét, őt is vámpírrá akartam változtatni. Hogy együtt éljünk, együtt szórakozzunk át akár több évszázadot is. Szabályok nélkül.
Végül ez a tervem kudarcba fulladt... az alapítók miatt ismételten el kellett tűnnöm és csak több, mint 160 évvel később térhettem vissza a kisvárosba,a mi még mindig rengeteg érdekességet rejtett és rejt a számomra.
Karaktered arca: Nina Dobrev

Név: Damon Salvatore
Kor: 169
Faj: Vámpir


Jellemvonások:Nos, gonosz, szivtelen nőcsábász vagyok hirtelen haragú ezekkel a jelzökkel szoktak illetni de hát kit érdekel.Én vagyok a hirtelen rombanú testvér szeretek másoknak szenvedést okozni nem tudom miért de szeretem.A roszoldalon állok de szeretném megmutatni Elena-nak a jo oldalon állok, nem tagadom szeretem Elena-t és képes vagyok mindent meg teni érte. Igaz hogy mikor Elena-nak a jo oldalamat Akarom mutatni gyakran forditva sűl el.

Kinézet: fekete haj, kék szemek, izmos testalkat. Igazi sármos rosszfiú.


ElőtörténetÉ: 1840-ben születtem, Mystic Falls-ban, van egy öcsém,Stefan mig emberek voltunk jol kijöttünk egymással.Aztán be kellet vonulnom a seregbe harcolni nem volt inyemre a vérontas. Ez nem tetszet a családnak mikor haza érkeztem egyedül Stefan örült hogy hazatértem.De nem volt egyedül, a kertben álló szépség Katherine.Első látásra beleszerettem. Viszont nem csak én voltam szerelmes belé ha nem Stefan is, mikor eljött az alapitói bál, Katherine Stefan-t vitte el helyettem.Stefan el árulta apánknak Katherine-t hogy vámpir.Ezt másfél évszázadig nem tudtam megbocsátani neki, azt hittük hogy Katherine meghalt de ö mindenkit átvert. Utaztam a világban öltem, gyilkoltam és meg áltam Mystic falls-ban hogy kiszabaditsam Katherinet a templom alatti kamrábol de ö nem volt ott majd nem meghaltam milyata. Aztán bele szeretem Elena-ba Stefan jelenlegi barátnőjébe.Azon vagyok hogy meghoditsam de ezért Stefannal össze szoktunk kapni.

Teljes név: Charlotte Petrova

Kor: 778 éves, 18 évesnek néz ki.

Faj: Vámpír

Külső tulajdonságok:
Átlag magasságú, vékony testalkatú, ezért minden ruhadarab jól áll rajta. Formás arcú, barna hullámos hajú, gesztenyebarna szemű. Ami az öltözködését illeti, ő inkább az elegánsabb holmikat kedveli, de a sportosat is felveszi. Haját hullámosan vagy vasalva hordja.

Belső tulajdonságok:
Charlotte belső tulajdonságai, inkább Katherine-éhez hasonlítanak, bár szorultak belé is jó tulajdonságok. Szeret embereket manipulálni és mindig, mindent megkap, amit csak akar.


Előtörténet:
1233 tavaszán születtem, Oroszországban. Nemesi családból származok. 5 éves koromtól fogva, házitanítóval tanítattak a szüleim. Ami abban az időben és főleg az oroszoknál ritkaságnak számított. Éppen a mongol támadások közepén voltunk, amikor anyámék, úgy gondolták, hogy veszélyes itt nekem. Ezért Angliába vitettek engem, ahol a keresztszüleim neveltek. Hálaistennek 10 éves koromra már úgy fújtam az angol nyelvet, mintha odaszülettem volna. Úri kisasszonyként neveltek, ez befolyásolt engem a későbbiekben. Ezért lettem olyan, amilyen. Békésen éltem pár évet, mikor megismerkedtem egy angol úri emberrel, Klausszal. 18 évesen, éreztem először, hogy szerelmes vagyok. Tudtam, hogy ő is gyengéd érzelmeket táplál irántam, egyszóval, viszonoztuk egymásnak, ahogy csak tudtuk. Megismertem a többi testvérét is. Valahogy Elijah is többet érzett irántam, mint barátságot. Egy nap gondoltam, hogy visszamegyek Oroszországba és meglátogatom a szüleimet. De mikor elindultam volna, hírt kaptam, hogy a szüleim egy véletlen baleset során meghaltak. Egyszerűen ledermedtem és napokig egy szót sem szóltam senkihez, csak sírtam. Még egy hét elmúltán is ez volt. Nem tudtam feldolgozni, hogy ez történt velük. Még a temetésükre sem mehettem vissza a szülőhazámba. Szörnyen éreztem magam minden egyes nap. Nem tudtam elviselni a fájdalmat. Viszont, az egyik nap eszembe jutott valami. Hogy tudnám enyhíteni a fájdalmamat. Ha átváltozok vámpírrá. Erről senkinek egy szót sem szóltam, de megtettem. Vámpír lettem. És ahelyett, hogy csillapult volna a fájdalmam, még jobban felerősödtek az érzések, de szerencsére vámpírként, már jobban tudtam kezelni. Klaus megtudta, hogy mi lettem és nagyon dühös lett. Nem tudtam miért. Azért, mert szeretett? Vagy, mert valami terve lett volna velem, amíg én ember vagyok? Erre sose jöttem rá. De egyre csak hűltek ki az érzelmek köztem és Klaus között. Nagy szívfájdalommal, de egy éjszaka elszöktem Angliából, búcsút mondva mindennek. A jólétnek, a keresztszüleimnek és a szerelmemnek.
Szerencsére, a későbbiekben sem kellett éheznem, szűkölködnöm. A tudásom és a furfangosságom miatt, bármit elértem, amit csak akartam. Amikor Klaustól elszöktem, kerestetni kezdett, de feladta, mert nem talált sehol. Azt hitték, meghaltam. Így elhitettem mindenkivel, hogy Charlotte Petrova halott.
Most Mystic Fallsba jöttem, mert itt talán nem fogok kilógni a sorból. Hisz’ itt, sok természetfeletti lény, és így talán könnyebb lesz beilleszkednem. Azt is hallottam, hogy itt tartózkodik a két hasonmásom is. Majd meglátjuk mi sül ki ebből…

Név: Elena Gilbert
Faj: Ember
Életkor: 18
Családtagok, barátok: Jeremy Gilbert , Jenna Somers, Bonnie Benett, Caroline Forbes , Mat Donovan , Stefan Salvatore , Damon Salvatore .
Ellenségek: Katherine Pierce/Petrova , Lord Klaus , Rebekah, Elijah .

Előtörténet:
Még 17 éves koromban meghaltak a szüleim autóbalesetben, amiben én is benne voltam, de megmenekültem, a megmenekülésemet az orvosok sem tudták megmondani, hogy történt, egy csodának vélték, hogy egyedül én éltem túl a balesetet. Azután teljesen összevoltunk törve az öcsémmel és Jenna nénikénk lett a gyámunk. A sulinkba érkezett egy nagyon jó képű srác Stefan akibe később szerelmes lettem , de aztán megismertem a bátyját , akit elsőre utáltam de aztán egyre szorosabb lett a kapcsolatunk . Néha teljesen Ktaherine-nek érzem magam amiért nem tudom melyiket szeretem igazán. Stefan elhagyott és elment Klaussal , hogy megmentse a bátyja életét, mert Tyler Lockwood megharapta. A távolság alatt a szívem az idősebbik Salvatore felé kezdett húzni , de ezt se neki, se magamnak nem vallottam még be .Aztán egy napon ismét találkoztam a fiatalabbik Salvatore val és azokban a percekben újra éreztem a régi idők perceit, de amiket régi szerelmem a fejemhez , a szívem már akkor összetört és csak egyetlen ember volt rá képes, hogy az összetört szívemet összerakja, és ez Damon Salvatore.
Avataron: Nina (Constantinova) Dobrev(a)

(Rossz lett xd)

Név: Jessica Kohen
Kor: 19
Faj: Hibrid
Jellemvonások: Akaratos, csinos, humoros, okos, akit bír, ahhoz kedves, akihez viszont semmi kedve, bunkó.
Előtörténet: 1991-ben láttam meg a napvilágot, Californiában. Édesapám mérnök, édesanyám pedig divattervező volt, szóval gazdag családban nőttem fel, de sohasem voltam elszállva magamtól. Sajnos három évvel ezelőtt elvesztettem őket egy repülőszerencsétlenségben. Onnantól kezdve a legjobb barátnőmnél laktam.
Egy évvel ezelőtt elvesztettem a legjobb barátnőmet is egy autóbalesetben. Az én hibámból történt a baleset, és még mindig átkozom azt a napot. Nem csak egy ember élete ment kárba, hanem kettőé is. Akkor jöttem rá, hogy teljesen más vér csörgedezik az ereimben, mint másoknak. A baleset utáni első teliholdkor megtörtént, amire nem számítottam. Borzalmas fájdalmakon mentem akkor keresztül, és a végén kiderült: vérfarkas vagyok.
Nemrég, egy Klaus nevű pasas ajánlatot tett nekem: Ha átváltoztathat hibriddé, nem kell többé átélnem ezeket a fájdalmakat és számtalan előnyöm lehet belőle. Természetesen belementem...
Klaus idehozott Mystic Falls-ba. Azóta élek itt...
Avataron: Miranda Kerr

Teljes név: Bonnie Bennett

Kor: 17

Faj: boszorkány

Tulajdonságok: segítőkész, bárki számíthat rá, elszánt

Rokonai:

-Nagymamája:Sheila Bennett
-Anyja:Abby Bennett
-Őse:Emily Bennett (Katherine jobb keze)

Előtörténet:

Átlagos lánynak számítottam addig a napig amíg meg tudtam, hogy boszorkány vagyok. Az anyám elhagyott így a nagymamám segített a boszorkányságban. Ő azonban meghalt amikor egy nagyon erős varázslatot kellett végrehajtanunk. Azóta egyedül kell megküzdenem ezzel a dologgal. Van amikor úgy érzem szeretek boszorkány lenni de van amikor átoknak érzem. Voltak varázslatok amik nem sültek el jól pl. amikor Jeremy szellemeket látott, mert feltámasztottam… de máskor, mint amikor Klaussal küzdöttünk/ küzdünk örülök, hogy segíthetek. A legjobb barátnőm Elena, ő bármikor számíthat rám. Elena barátját, Stefan-t, először helyesnek találtam, de aztán megéreztem, hogy valami nincs rendben vele. Később eltudtam fogadni, hogy Stefan vámpír, de a bátyját Damon-t sosem kedveltem és ahogy tudom ő sem engem. Mióta megismertem nagyon sokszor segítettem neki egyszer még az életét is megmentettem. Én Jeremy-vel jártam egy darabig. De aztán jöttek ezek a szellemes dolgok és szakítottunk. Ezután Elena kitöröltette Jeremy emlékezetét Damon-al és elküldte innen messze, hogy Klaus ne árthasson neki…

Persze te vagy a legjobb barinőm erre nem tudok mást mondani mint .....

ELFOGADVA !

Név: Klaus
Kor: 1008
Faj: Hibrid
Jellemvonások: Arrogáns, irritáló, taktikus
Anyám ember volt és apám is, vagyis egy ideig úgy tudtam. De kiderült, hogy anyám összeállt egy vérfarkassal, aki a valódi apám. Így az én véremben sokkal előbb ott volt a vérfarkas-ág, mint a vámpír. De mikor ezt a mostoha apám meg tudta azonnal lemészárolta az igazi apámat így konkrétan miattam robbant ki a vérfarkas-vámpír háború. De ebbe, is mint mindenbe a boszorkányok közbe szóltak, hogy ne „burúljón” fel az egyensúly ezért csak vámpír maradhattam évszázadokon át. Mikor jött Kathrine akit ha megölhettem volna, akkor hibrid lehetem volna már akkor, de Elijah közbe szólt, mert bujtatta, és közbe átváltozott vámpírrá. Ezért 500 éven keresztül üldöztem mikor újabb hasonmásra találtam rá. Elenára. Akkor már tudtam, hogy meg fogom törni az átkot. Így is lett, de ez sem tökéletes, amit köszönhetek a drága boszorkánynak és Johnak, a hasonmás apjának. Mert a boszi segítségével, Johnak a lelke átszállt Elenába mikor meghalt. Így csak az Ő vérével tudok hibrid szolgákat „gyártani”. Legnagyobb szolgálom Stefan lett mikor a bátyát megharapta egy vérfarkas és megtudta, hogy csak az én véremmel lehet meg gyógyítani, a véremet csak akkor adtam neki mikor be bizonyította, hogy vissza szokik az emberi vérre, és persze meg is igéztem. De mikor rá szolgált arra, hogy ki töröljem az igézést akkor át vert, így ő lett a „legnagyobb ellenfelem”, persze nem lenne nagy csak el vett néhány tárgyat tőlem ami CSAK az Enyém! Meg persze avval is zsarol, hogy át változtatja, a két lábon járó vérbankomat vámpírrá. Ezekről nem is szeretnék többet beszélni… Viszont vannak olyan dolgok amit jobb ha előbb meg tanulsz rólam és akkor talán nem érnek nagy sérelmek, engem kizárólag csak önös érdekek vezérelnek, nálam nagyobb taktikus nem találsz, ha jóban vagy velem, akkor bírsz de ha egyszer is áthúzod a számításaimat, HALOTT VAGY!


( Ha nem tetszik akkor újra íróm!)

Teljes név: Angela Bennett

Életkor:16

Tulajdonságok: kedves, makacs, jókedvű

Kinézet: 16 évesnek látszom de később sem fogok öregedni, szőke haj, kék szem

Faj: vámpír

Rokonai:

-nővérem Bonnie Bennett
-anyám Abby Bennett
-egyik ős Emily Bennett
-nagymamám Sheila Bennett

Eltörténet:

1996-ban születtem Mystick Fallsban.Nem igazán emlékszem a gyerekkoromra, csak körülbelül 10 éves koromtól.12 éves koromban az anyukám elmondta, hogy örökbefogadott.Annyira megharagudtam rá, hogy elszöktem otthonról.Találkoztam egy nővel, aki az mondta szívesen felnevelne.16 éves koromig boldogan éltem a második pótanyámmal.De pont a 16. születésnapomon valami borzalmas dolog történt.Vámpírrá változtatott.Azt hittem ő tényleg megsajnált és befogadott de ez nem így van.A kezdetektől fogva ezt akarta.Elkezdtem nyomozni az igazi szüleim vagy legalábbis valamelyik rokonom után.A végén rábukkantama szülővárosomra és most itt szeretnék valakit aki segít.Valamelyik rokonomat….Segíts Mystick Falls!

(Ha nem tetszik, akkor újra írom!)

Név: Missy Lucky
Kor: 18
Faj: Vámpír
Élettörténete: Missy egy átlagos londoni ány volt,gazdag családból származott.
Szülei elkényeztették,így mindent megkapott.
Ám egy nap,amikor hazaért minden megváltozott.
Jeffrey Lucky,aki a nagybátyja a lánynak,elmesélte,hogy ő vámpír,és,hogy mennyi természetfeletti lény létezik még.
Jeffrey-t elég hamar elfogadta Missy családja,ezért sokáig békében éltek.
Missy 17. születésnapján azonban tragédia történt.
Elison Lucky, az unokahúga visszautasította Klaus segítségét a hibridátok megtöréséhez.
Klaus dühében megölte Missy egész családját.
Jeffrey megszöktette Missy-t,de ő már nem érte el a hajót,és Klaus őt is megölte.
missy-nek pont kapóra jött ez az egész,mert az ő londoni iskolája és a Mystic Falls-i Robert E. Lee gimnázium testvériskolák,és cserediákprogramot hirdettek.
Hát így került Missy Mystic Fall-sba!
Itt lett vámpír a saját akaratából,hogy segíthessen barátainak megölni Klaust!

Legjobb barátnői:
- Elena Gilbert
-Bonnie Bennett
-Caroline Forbes

Eredetileg szőke hajú,de átfestette,mert sokan csúfolták szőke nős viccekkel.
Kedves, barátkozós lány,ezért sokan szeretik.
A szerelemben hűséges típus.
Nagyon kedveli a divatot is, csak márkás ruhákat hord!

Amit titkol:
Annak ellenére,hogy Klaus megölte a családját,Klaus kinézetre tetszik Missynek, de ugyanakkor fél is tőle!

Avatar,akivel játszom:
Ashley Tisdale

Sziasztok bocsi lányok de tegnap nem voltam itt de

ELFOGADVA!

Kluas neked is

ELFOGADVA!

az utolsó kér szó tetszektt HALOTT VAGY XD

Név: Melissa Petrova
Kor: 966
Faj: Vámpír
Átváltozás ideje: 1064

Jellemvonások: Önző, szókimondó vagyok és a legjobban rám jellemző szó a manipuláló. Persze jó tulajdonságaim is vannak, amik most nem jutnak eszembe.
Kinézet: Barna haj, szem. Vonzó, nőies testalkat. Ruházatom divatos, stílusos.

Előtörténet: 1050 telén Anglia fővárosában, Londonban nemesi családból második gyermekként születtem. Testvéremmel nagyon jó kapcsolatunk volt. Egy nap nemesi család költözött a városunkba. Charlotteal nagyon megörvendtünk az új jövevényeknek és egyből üdvözöltük is őket. A házaspárnak hat gyermeke volt (Rebekah, Niklaus, Elijah, Kol, Finn, Henrik), kik közül Elijah nekem nagyon megtetszett, ám hamar rájöttem, hogy ő és a testvére Nik csakis a nővérem iránt táplálnak mélyebb érzéseket. Nagyon csalódott lettem, nem jöttem ki a szobámból csakis akkor, mikor egy nap a házaspár egyik fia, Henrik különös állattámadás módján meghalt. Én és édesanyámék vigasztaltuk meg őket. Én nagyon gyanakodtam, hogy ez nem szimpla állattámadás volt és Char is egyetértett velem. Ezért nyomozásba kezdtünk és rájöttünk, hogy léteznek vérfarkasok és boszorkányok. Kiderült, hogy az új családból az édesanya boszorkány.
Charlotte iránt a két fiú szerelme egyre durvábbá, veszélyesebbé vált és az anyjuk először az egész családját, majd a nővéremet is átváltoztatta vámpírrá, egy új fajjá. Én minderről csakis akkor szereztem tudomást, mikor Charlotte megjelent a szobámban és engemet is átváltoztatott, majd eltűnt. Mikor felébredtem én is eltűntem, hátrahagyva édesanyámékat. Majdnem ezer évig nem találkoztam Charral, ám most arról értesültem, hogy Mystic Fallsban tartózkodik, ahol mostanra az egész ősi csalás is megérkezett. Készen állok találkozni velük, hisz immár én is a kisváros lakója vagyok.

Play by: Victoria Justice

Becenév: Lucy
Születési név: Lovise Petrova

Kor: 521 év, ebből élt 19 évet
Született: 1490, Bulgária

Család:
Szülőanya: Katherine Pierce (született Katerina Petrova)
Apa: ?
Nevelőszülők: Andrey és Margrethe Petrova (Katherine nagybátyjáék)
(Mostoha)Testvérek: Zahary, Toma, Annelisa Petrova
Férj: Ioldan Ilev
Gyermekek: Yan és Mia Ilev (ikrek)

Faj: vámpír
Átváltozás: 1509
Átváltoztatta: ? (Charlotte)
Naptól óvó ékszer: Egy nyaklánc melyet Anna-tól kapott. (ebben hordja a gyermekei fényképét)

Tulajdonságok: Azt mondják a vámpírlét felerősíti azt a tulajdonságot, ami a legjellemzőbb az emberre. Talán igaz, talán nem, talán csak akarat kérdése, hogy mivé válsz. Mindenesetre mindig is elég szétszórt és bizonytalan voltam és ez most sincs másképp. Vámpír létemre nem vagyok önző, önelégült, fellengzős, hatalommániás fúria, sőt, túl sok önbizalmam sincs. Kedves, de óvatos vagyok, mert már egyszer meghaltam így még egyszer nem kockáztatnám meg. Ezért sem meglepő, hogy szeretek háttérbe vonulni, magam lenni és csendes szemlélőként figyelni.

Kinézet: Ahogy a belső úgy a külsőm is pont olyan mint az élet, van mi változik és van ami sohasem. A fix, hogy sosem leszek 169 cm-nél magasabb, a bőröm mindig makulátlan, bársonyos és olyan világos marad, mint aki már 5oo éve nem napozott. Mindig vékony leszek, sosem kell diétával sanyargatnom magam, amúgy az az esetemben mumifikálódással végződne. Örökké fiatal arcom, smaragdként ragyogó szemem a Hollywood-i plakátokról nézhetne vissza rád, kivéve mikor vér van a közelemben, mert akkor inkább egy horrorfilm arca lehetnék. Amit viszont képes vagyok az idő múlásához igazítani az a hosszú, enyhén hullám barna hajam és persze a ruhatáram.

Előtörténet:


15. század (1490-1500)

Elszakítva. Befogadva.
Egy Délkelet-Európában a Fekete-tenger partján fekvő államban, Bulgáriában születtem és egy jómódú család harmadik gyermekeként nevelkedtem. (Az igazság az, hogy anyám leányanya volt és a szüleim csak befogadtak, de ezt nem derült ki soha a számomra). Anyám és apám szeretetteljesen neveltek a két bátyámmal és kishúgommal együtt. E gyönyörű dimbes-dombos vidéken éltem le családommal gyermeki éveimet. Apám szigorú, felelősségteljes emberként óvón vigyázta a jólétünket, mert egy családi dráma (1492-ben lemészárolták a bátyja családját) emlékei miatt tudta, hogy mennyire törékeny is az élet. Anyámtól a szeretet, béke és boldog lét titkát tanulhattuk a testvéreimmel. Ebben a szellemben, a család megbecsülésének fontosságában nevelkedtem.

16. század (1501-1509)

Szerelem. Bőség és szegénység.
Eljött a várva várt tizenhatodik születésnapom, mikor ifjú hölgyként jelenhettem meg az aratóbáli ünnepségen. Itt ismertem meg a két évvel idősebb ifjú katonát, Ioldan Ilevet, akivel szerelem volt első látásra. Jó pár csodálatos randevú után Dan eljött atyámhoz és megkérte a kezem, aki áldását adta ránk. A frigyünket életem 17. legcsodálatosabb nyarán ültük meg. Azt hittem sosem leszek olyan boldog mint mikor Dan az ujjamra húzta a gyűrűt, de tévedtem. Alig egy évre rá már gyermeket hordtam a szívem alatt. A várandóság nehéz volt, de anyám és a húgom sokat segítettek, így izgatottan vegyes várakozással vártam a gyermekem érkezését. A szülésnél kiderült, hogy ikrek, így bővült a családom egy kisfiúval és egy kislánnyal, Yan-nal és Mia-val.
Az ikrek szépen cseperedtek, Dan jó férj és apa volt, a gazdaság virágzott, a föld szépen termett, de az élet mégsem volt gondtalan. A törökök egyre csak sanyargatták a népem és egyre több adót szabtak ki. Végül elvették az őseim földjét, így a családom kénytelen volt szétszóródni az országban. (a húgom Lisa a vőlegényével külföldre ment). Dan egy nagy-Britanniában letelepedett ismerőse révén lehetőséget kapott arra, hogy oda utazhassunk. Belevágtunk a jobb élet reményében. Sajnos ezt a remény egy vihar porrá zúzta a tengeren.

(1509-1600)

Utazás. Titokzatos barát. Vég és kezdet.
A tengeri utazás egy szárazföldhöz szokott lánynak nem egyszerű, folyton rosszul voltam. Az étel nem maradt meg bennem, egyre gyengültem. Sok barátságos, érdekes embert ismertem meg köztük egy furcsa, de kedves nőt, Charlotte-t aki csak napnyugta után mutatkozott. Szeretett az ikrekkel foglalkozni, érdekelte a családom, mert ő már hosszú ideje egyedül élt. Kölcsönösön szükségünk volt egymásra, magányos volt de jó gyógyító. Volt egy fiolája amitől hamar új erőre kaptam és végül nagyon jóban lettünk az út során.
Míg nem egy dühöngő, viharos éjjelen mindennek vége szakadt... az életemnek is!
Anglia partján ébredtem egy halászcsónak alatt. A lábamat nyaldosták a hullámok, a ruhám szakadt volt. Egyedül voltam. Ki akartam mászni az árnyékból, hogy megkeressem a családom, de a napfénye forró tűzként égette meg a bőröm. Nem értettem mi történt, majd megláttam mellettem egy palackpostát melyben ez állt:
"A nap megöl, a vér életben tart. Sajnálom. Nem így akartam."
Nagyon féltem, kétségbe estem és minden olyan zavarosan megváltozott. A hangok, a fények és az a szörnyű szomjúság amit éreztem és a családom hiánya kezdett megőrjíteni. Aztán alkonyodni kezdett, a napot eltakarták a hegyek és én előmerészkedtem. Remegve botorkáltam és Dan, Yan és Mia után kiabáltam, mikor egy halász észrevett és a segítségemre sietett. Kérdezgetett, de én csak a motyogtam. Három dolog járt a fejembe: 1, meg kell találnom a családom. 2, az, hogy éreztem, ahogy egyre gyengülök és tudtam meg fogok halni (ismét). 3, a levél. Végül hagytam, hogy az ösztöneim irányítsanak, de sosem felejtem el amit tettem: megöltem az idős férfit aki segíteni akart, hogy vérszívó, kortalan szörnyetegként élhessek...

17. század (1601-1700)

Magány. Félelem. Halál. Rejtőzés. Fejlődés.
A tajtékzó habok elnyelték a családom (értelem szerűen egyik vagy mindkét gyermekem túl kellett, hogy élje különben sem Isobel, sem Elena nem születhetett volna meg), a reményeim és az életem. Árván maradtam az egész világ ellen, egyedül a titokzatos ismeretlennel szemben amivé váltam. Az elmúlás kapui bezáródtak előttem, az idő vaskarmai között szemléltem, ahogy emberek születnek, majd halnak meg boldog égész életet hagyva maguk mögött. Sokszor gondoltam arra, hogy kisétálok a napfénybe, de féltem. Rettegtem attól, hogy ha eldobom a létem azzal feladom a reményt, hogy talán megtalálom a férjem, a gyermekeim, később a gyermekeim leszármazottait, valakit aki a régi önmagamhoz köt. Ez a remény tartott életben még akkor is mikor csak a halál vett körül. Már csak a vér kötött az emberekhez, akik félték az éjszakai démont akivé váltam. Üldöztek és én menekültem. 1666-ban épp csak megmenekültem a hatalmas tűzvészből amivel fanatikus vadászok próbáltak megölni London környékén portyázó vérszívókat, köztük engem. Öltem mert nem tehettem mást, nem volt tanárom, de idővel rájöttem mire vagyok még képes, már nem kellett senkinek meghalnia, elég, ha a szemembe néztek...

18. század (1701-1800)

Háború és csillogás.
Anglia és Skócia egyesült, létrejött az Egyesült Királyság. Ebben az időszakban javában dúlt a hétéves háború. Az ország az újvilági (USA) gyarmatokért harcolt, miközben a fiai meghódították Ausztráliát is. A gazdagok fényűző életet éltek, bálok, mulatságok, partik. Ebben az időben a királyi családhoz szegődtem és én lettem III. György és Mecklenburg–Strelitz-i Sarolta lányának, Mária hercegnőnek a társalkodó nője.

19. század (1801-1900)

Fekete halál. Új világ. Boszorkány. Napon járó.
A hercegnővel egy vidéki kastélyban éltünk egészen 1857-ig, mikor is 81 évesen elhunyt. Ekkor már nem volt maradásom, de nem tudtam hová menni. Az országban pusztított a pestit és én nem akartam még egy élősködővel több lenni a szigetország haldokló testén, így úgy döntöttem ideje felfedezni Amerikát. De nem egyszerű egy vámpírnak a hajóút (így utólag már rájöttem, hogy Charlotte is közénk tartozik) és mikor próbáltam megszervezni találkoztam Annabelle-vel, egy aranyos és barátságos vámpírlánnyal aki segítette az utam az újvilágba. Ezután leveleztünk és egyszer meg is látogattam őt egy Mistic Fall's nevű városban, de nem maradtam sokáig, mert nekem vámpirilag kissé túlzsúfolt volt. De mielőtt tovább álltam volna a lány megosztott velem egy titkot. A napon járás lehetőségét. Hihetetlen volt egyszerre félelmetes és vágyott dolog, mely már olyan rég hiányzott az életemből. Aztán Anna bemutatott egy boszorkánynak, Emily Bennett-nek, aki végül megajándékozott a napon járás adományával. Boldog voltam. Oly sok idő után újra emberinek éreztem magam.

20. század (1901-2000)

Fejlődés. Rombolás. Elsők.
Rohan az idő és hatalmas léptékkel fejlődik az ember. Míg én megrekedtem a 15. században, addig a mai nők már nem függnek a férfiaktól, nem vezetik a háztartást, nem nevelik otthon gyermekeiket, hanem dolgoznak. Ezekre még mindig rácsodálkozom mert nem könnyű elfelednem atyám és anyám nevelését, de már új világ van. Elhódították a repülőgépek a madaraktól a leget és automobilok járnak lovaskocsik helyett. Felhőkarcolók törnek az ég felé, emberek lépnek a holdra. Persze az emberiség ezután sem hazudtolja meg önmagát, folyton harcolnak. Kitört az első világháború (1914–1918), majd követte a második (1939-1945) és a vietnámi háború (1964-1973). És bár az emberek az éjbánjáró vérszívó démonokat már csak dajkameséknek hiszik, mégsem könnyebb a létem. Erre 1920. Chicago egyik kaszinójában jöttem rá mikor megint épp csak megmenekültem. Ekkor hallottam először az Elsők-ről. Nem egyszerű életben maradni, hisz boszorkányok óvják a vidékeket, vérfarkasok uralják az erdőket és vámpírvadászok portyáznak a városokban.

21. század (2001-2011)

Modern vámpír.
Sok minden történt, sok mindenen keresztül mentem. Századok suhantak, emberek múltak el míg én csendes szemlélőként figyeltem. Az emberek leigázták a földet, a vizet és az űrt, miközben én magányosan vándoroltam. Talán most már megpihenhetek, talán már nem üldöznek. Úgy érzem ideje lenne megállapodni és igénybe venni a modern tudományt, hogy megtalálhassam a családom leszármazottait. De valami zavar, valami nincs rendben az éjszaka teremtményeinek titkos világában.

(2012-...)

Jövő?

Míg egykoron rejtve élt a fajtám az utóbbi időben a természetfelettiek lassan új erőre kapnak és felbojdultak, akár egy megzavart méhkas. Érzem, valami készül, de mert eddig magamban töltöttem a létem, nincs sok kapcsolatom, ezért nehéz rájönni, hogy mi. Anna felől is rég hallottam már, aggódni kezdtem, így útnak indultam Mystic Fall's-ba, hogy kiderítsem mi készülődik és ez milyen hatással lesz az én jövőmre...

Ettől szebb karakterlapot még senkinél sem láttam , nagyon szép, és részletes lett Katherine-nel GRATULÁLUNK neked és üdvözlünk a játékban érezd jól magad!

Elijah Mikaelson


Név: Elijah Mikaelson
Kor: elég idős, mondhatni EREDETI
Faj: vámpír
Átváltozás ideje: nagyon régen

Család:
Anya: Esther
Apa: Mikael
Testvérek: Rebekah, Kol, Finn és Niklaus


Élettörténet:
1080- ban:
Egy nyári este volt, mikor a birtokunkon sétáltam egész az erdőig, sőt be a sűrűjébe. Nem tudom miért jöttem ide, vagyis tudom. Valami vonzott engem. Vagy esetleg valaki, de ekkor még nem tudtam. Hiszen amint beléptem a fák közé a halk nesz elhalt. De most hallom megint, most nem szűnik meg. Egy percig fülelek, hogy merre is induljak neki, majd hirtelen jobbra fordítom fejem. Pár másodpercig még kémlelem a nagy sötétséget, majd elindulok. Arra van egy barlang, tudom, biztos ott lesz, s ahogy közelebb lépek nyögéseket hallok. Egyre nyílvánvalóbb, hogy valaki beköltözött a birtokunkra, vagy legalábbis hetek óta próbálok a nyomára bukkanni, de most sérült, érzem a vért. De nem teljesen emberi, vagyis olyan mint mi. Akkor csak egy dologtól sérülhetett le...Fehértölgy...Vagy segítek, vagy megölöm. A barlangban tűz ég, valószínű fáklya. Bemegyek, a nő háttal van nekem, összegörnyedve. Felemelem a karót, hogy hátba döfjem, de ekkor eltűnik.Ütést érzek hátulról, majd neki nyomnak a falhoz. El kell ismerjem erős... Erős, és gyönyörű. Belenéztem a szemeibe, és mintha a villám vágott volna belém. Ellököm magamtól, gyors pillantást vetek rá, látom hol sebesült meg, ám mikor támadnék, ismét a falon kötök ki, és a karót is elvette. A szívem felé halad, és én nem akarok meghalni. Sebesen belenyomom ujjaim a sebbe, és ő összecsuklik. Hiába, én vagyok az erősebb. Ismét emelem a karót, most meghal...
- Kérlek ne tedd...Ne...ne ölj meg - kérlel, miközben a szemembe néz. Zavarba jövök, pedig nem szokásom. A támadó kezem magától leenged, mintha külön életet élne.
- Mondj egy okot, hogy ne tegyem meg! - próbálok utasító de egyben félelmet keltő hangon szólni, de nem megy.
- Megsebesültem, kérlek... A szí...szívembe...fúró-fúródott - nyögi ki nehezen a szavakat, miközben tekintete elhomályosul.Közelebb lépek, felhúzom a ruháját. Látom, hogy apró fullánkok módjára fúródtak a testébe a véget jelentő fadarabok, és átérzem a kínt.
- Ez fájni fog! -Figyelmeztetem, és elkezdem eltávolítani a darabokat. Éles sikolya elvész az erdő sűrűjében...

Napjaink...

Mystic Falls, ez most a város neve. Régebben még neve sem volt. Most megint itt vagyok, mert itt a Hasonmás, az átok megtörve. Engem megszabadítottak a tőrtől a szívemben, és bosszúra szomjazom... Nem tudom mi lesz a vége, de mostmár nem Klaus irányít.
Egyenlőre nem szeretnék mást, csak megfigyelni az eseményeket.....

Played by: Daniel Gillies

Név: Jinx Alice Hope
Kor:160év
Faj: Vámpír

Jellemvonások: Semmi jó Önfejű vagyok,nagyon nagyon nagyon beképzelt,kegyetlen,piszkálódó,forrófejű és leginkább az önös érdekeim hajtanak. Nem vagyok túlzottan kapcsolatteremtő típus, mivel úgy gondolom, ha bíznék valakiben és megnyílnék bárkinek is az csak sebezhetővé tenne. Szinte bárkit hátba szúrok szó szerint és átvitt értelemben is. Viszont benne vagyok bármilyen őrültségben bármilyen ördögi tervben( ha hasznot tudok húzni belőle).Leginkább a múltam miatt lettem olyan amilyen és persze az egész, amit kifelé mutatok csak egy álarc és épp azért hogy ez ne tűnjön fel senkinek, igyekszem elfojtani minden emberségemet. Ha nagyon felhúz valaki se perc alatt vérfürdőt rendezek

Előtörténet: 1852-ben születtem Londonban. Anyám egy bárban volt… éjszakai attrakció apám pedig csak egy volt a sok részeges bunkó közül, aki verte és molesztálta családtagjait. Amikor nyolc éves voltam, egyik este hazaért, persze csont részegen és elvágta anyám és nálam két évvel fiatalabb húgom torkát álmukban. A húgom felriadt, így meghallottam a sikítását . Kirohantam a szobájába és próbáltam meg állítani apámat, de hátracsapott a másik kezével én meg a padlóra estem. A húgom halálhörgésére tápászkodtam fel és már csak annyi időm volt, hogy fogjam magam és elrohanjak, amíg lehet. Tíz évig nem volt semmim és senkim. Csak mentem amerre tudtam. Amilyen távol csak lehetett az úgynevezett „otthonomtól”. Aztán egyik nap rám talált egy Konstantin nevű férfi aki éjszaka az utcán sétálva bukkant rám az akkor már 18 éves lányra . Befogadott,gondomat viselte hónapokon át, mégis csak akkor tudtam megnyílni neki amikor ő is elárulta legnagyobb titkát,mégpedig azt, hogy ő egy vámpír. Rövid életem történetének meghallgatását követően elment és darabokra tépte apámat amit ő persze úgy nevezett hogy "helyre tette". Két év múlva a kezembe adta a döntést, hogy szeretnék-e úgy élni mint ő vagy inkább az elmúlást választom. Bevallom nem volt túl kecsegtető a korábbi tapasztalatok alapján az öröklét lehetősége, ám Konstantin biztosított afelől, hogy oly keveset láttam még a világból,annyi minden vár még rám,arra hogy felfedezzem…így átváltoztatott. Megtanított mindenre, amire kell, így az óvatosságra,a vadászatra és a kegyetlenségre is. Azt mondta csak így maradhatunk fent, így élhetünk tovább,megannyi életet oltva ki. Egész életemben jártam a világot bebarangoltam minden zegét zugát ismertem minden zaját,illatát,rezdülését.Utam végül mégis ide vezetett…Mystic Falls-ba. Nem tudom pontosan mi ragadott meg benne,de maradok…amíg van mire vadászni

A képen: Megan Fox