Salvatore Nappali

First topic message reminder :

[Salvatore Nappali]
_________________________________________________________________________________________________
Elena Gilbert Admin
[/url]

Ideges voltam Elenara bár legjobban magamra mivel ki mondtam hogy Szeretem öt de már mindegy. Hogy ki mondtam a Szeretlek szót elkezdett engedelmeskedni nekem sőt még segített a pohár darabokat is felszedni mikor ott bajlódtam vele.
-Rendben elfelejtem-néztem a lányra mosolyogva
-Még szép hogy én vagyok az lenne ha nagy ha te parancsolnál. -mondtam neki és el röhögtem magam
-Melyik lánnyal is ? -kérdeztem meg majd eltoltam a kezét mikor a pohárdarabokhoz nyúlt
-A-a ülj a kanapéra még megvágod magam.

Nem akartam több feszültséget, és veszekedést, inkább engedelmeskedtem neki. Örültem , hogy kiejtette a száján , hogy elfelejti mindezeket .
Miután közölte, hogy még szép , hogy ő parancsol, én is elkezdtem rajta mosolyogni.
- Hát igen emberként nem sok esélyem lenne ellened ..majd a hajamat eltűrtem az arcomból.
- Hát tudod, akit te olyan jó fejnek tartottál ez a Charlotte, hát igazából tényleg kedves lány , de Kath - tal lóg, és a jövőben nem tudom , hogy milyen fényt vet majd ránk ez a lány, tehát nem nagyon bíznál benne.
Ellökte a kezem , hogy ne nyúljak a szilánkokhoz mert megvágom magam , ezért a kanapéra tessékelt . Ebben is szót fogattam neki , és leültem a kanapéra.
- Ugye azért tudod, hogy nem kellene még ezektől a szilánkoktól is félteni , ha most véletlenül megvágtam volna magam , az tök normális. mosolyogtam rá .
- De azért köszi , hogy vigyázol rám .

A Salvatore panzió. Rég nem jártam erre, de itt az ideje hogy visszatérjek. Remélem van itt valaki, és nem feleslegesen jöttem. Nem mitnha nem lenne időm, a vérszívás nem egy főállású munka, csak amolyan alapvető szükséglet... Csengettem, de senki nem jött az ajtóhoz, gondoltam benyitok hátha épp nem hallotta senki, bár ez egy vámpírnál igazán nagy hülyeségnek tűnik. Mi mindent hallunk, néha még azt is amit nem szeretnénk... de ez egy másik történet. Az ajtó nyitva volt, ezért besétáltam, és ahogy beértem, megpillantottam Elenát, ahogy a kanapén ült. Elena.. régóta nem láttam, és furcsa, hogy első találkozásunk pont itt a Salvatore házban történik. Ahogy beljebb és beljebb értem, üvegszilánkokat láttam a földön, és Damont, ahogy aggódva néz Elenára.
- Csak nem megzavartam valamit? - kérdeztem kíváncsian. Meg se vártam a választ, már újabb kérdésem akadt.
- Elena.. régen nem találkoztunk... látom már a Salvatore testvéreket is össze tévesztetted. Hol van Stefan? - kérdeztem kicsit kötöszködve.

~ Damon & Elena & Elijah ~

Damon szedte a szilánkokat én meg csak néztem , egy férfi hangot hallottam ezért a hang irányába néztem elsőnek megijedtem , de inamba szált a bátorság és felpattanva mondtam ki a nevét!
- Elijah ? ! Damon ott termett mellettem , tudtam hogy ő húzta ki a karót belőle .
- Igen rég volt , és nem nem zavartál meg semmit sem . nézem Damonra majd vissza Elijah ra.
- Hogy hol van ? Nem tudom valahol ossza a nyomort. Nem érdekel.
- De mit akarsz itt ? Láttam mind a két férfi megvolt lepődve bátorságomon , de igyekeztem nem a gyengém mutatni nekik.

Elena & Elijah & Damon


Ahogy szedtem a szilánkokat a földről Elena csak beszélt és beszélt nem nagyon figyeltem oda mit mond de azért néha visszafeleltem ogy azért nem érezze magát úgy mint a falnak beszélne. Majd Elena elmesélte hogy tényleg kedves lány ami azt illeti már hónapok óta nem hallottam Charlotte-ról eltűnt mint akit a föld nyelt el.
-Az lehet hogy kedves de már több hónapja nem add jelet magáról. -néztem a lányra majd a feleletemre leült a kanapéra és csak onnan hallgattam miket mondd.
-Lehet hogy normális dolog ha megvág de én már nemnormális leszek hogy ennyi gond van itt Mystic Falls-ban. -Majd felálltam és kidobtam a szilánkokat visszafele Elena-t néztem és kiöntöttem magamnak egy pohár whiskyt. Elena-t nem kínáltam mert neki a kicsi is megárt. Majd az ajtónál hallva hogy valaki úriember léptekkel jön befele tudtam hogy Elijah az mert ilyen vámpír nincs még egy itt Mystic Fallsba. Elena úgy megörült Elijah-nak mint ha puszi pajtások lennének
-Helló Elijah persze hogy nem zavartál meg semmit.[/color] -feleltem neki elég gúnyosan majd Elena-ra néztem utána megkínáltam egy itallal Elijah
-Egy pohárral ? -léptem felé és nyújtottam felé a poharat.

Igazán meglepett, ahogy mind a ketten viselkedtek. Elena pont olyan volt, mint Katherin. Bátor. Vagy legalábbis ezt szeretné felénk sugallni. Nem is értem, nagyon jól tudja, hogy megérzem a félelmét. Ebben az esetben viszont alig éreztem valamit.
- Én is örülök a találkozásnak Elena..- mondtam kicsit kacérkodva.
De ami mégjobban meglepett az Damon viselkedése volt. Soha nem láttam még ilyen barátságosnak. Talán Elena miatt volt, talán azért mert Stefan nem volt a közelben, vagy talán valami másnak, amire még én se jöttem rá...
- Köszönöm. Elfogadom, hisz ez soha sem árt meg. - majd elvettem tőle a poharat, és egy nagyot kortyoltam a Whiskey-ből.
- Igazából azért jöttem, hogy megköszönjem, amiért nem hagytál ott a karóval a szívemben. Egy úriember mindig megköszöni ha segítenek rajta, és úgy gondolom ez alól én sem lehetek kivétel, akármennyire is ellenszenves voltál nekem. - Amint ezt kimondtam, tudtam hogy a "voltam" szócska múlt ideje pont ideillő. VOLT... Ezután megittam a maradék Whiskey-t is, és nagy pillantásokat vetettem mind kettőjükre.

Eléggé meglepett a mosoly meg a kacér válasza Elijah nak . Kicsit Katherine nek éreztem magam , és nem értem Damon miért is ilyen kedves vele , de hát az ő dolga.
Elfogadta az italt és együtt ittak, na ezt nem gondoltam volna.
- Elijah te megköszönsz valamit? Mi történt veled ? Nem voltam cseppet sem kedves .
- Damon kérlek hoznál nekem is inni ?

Miután Elijah elfogadta az italt elkezdte mesélni miért is van most itt megköszöni Elena-nak valamit nem is érdekelt hogy mit
-De már az elején Elijah startból mond meg honnan tudtad hogy itt van Elena ? kérdeztem meg Elijah-tól majd egy húzásra megittam a whiskymet. Majd Elena megkért hogy hozzak már neki is egy italt.
--Persze Elena hozom. -feleltem oda Elena-nak majd egy gúnyos mosolyt vetve neki, elsétáltam a szekrényhez ahol tartottam az italokat majd kiöntve Elena-nak egy pohárral vittem feléje az italt.
--Felmegyek a szobámba nincs gyomrom hallgatni ezt a beszélgetést hogy köszi hogy megmentettél ugyan nincs mit. -majd oda vittem az italt Elena-nak és felsétáltam a szobámba majd az ágyra vetve magamat és próbáltam pihenni igaz minden szót hallottam ami oda lent volt-

"Ez vicces" Gondoltam magamban. Lehet félre értette azt amit mondani akartam. Hiszen neki mondtam köszönetet, mert ő volt az aki kihúzta a karót a szívemből, de ezt neki is tudnia kellett volna. Akarva - akaratlanul is elmosolyodtam. Elenára néztem, aki nem értette mi folyik itt. Igazából, Damon úgy viselkedett, mint akinek az ovodában elvették a kedvenc játékát. Pedig pont az előbb mondtam, hogy mennyire más lett, mióta Elenával van, amint ez ugye kiderült. Ezek után nem igazán tudtam mit kéne tennem.... Végülis Elenára pillantottam:
- Még látjuk egymást... lehet, hogy nem is olyan sok idő múlva, mint ahogy azt te képzeled. - Tudom, hogy egy gúnyos vigyor volt a számon, amit nem tudtam elrejteni. Majd az emelet felé néztem:
- Tudod Damon, ha annyira akartad volna, megértetted volna, hogy mit próbáltam megköszönni, és kinek. Ne aggódj, én is pont ilyen vagyok, ha ahhoz nyúlnak, ami az enyém... - Ezzel elindultam az ajtó felé...

~ Damon & Elena & Elijah ~

- Hogy érted hogy te is ilyen vagy ha hozzá nyúlnak ami a tiéd ? erre mire céloztál ? Elegem Volt belőle , és nem tetszett hogy Damon csak úgy itt hagyott, kiittam az utolsó csepp nedűt is a poharamból majd a konyhába mentem még egy pohárért . Amíg az italért kutattam megláttam a pulton egy kést és nagyon szememre való volt , nem tudom miért de düh Elijah iránt arra késztetett hogy ezt vegyem el és szúrjam le vele .
Fogtam az italom és a késem és lassan tértem vissza a kanapéhoz, Elijah nem nagyon foglalkozott velem hanem inkább össze vissza hordott mindent . Felemeltem a kést és a hátába szúrtam . Tudom azt mondják nem illik hátba szúrni , de ez van . Majd nagy levegőt vettem és elé álltam majd leültem .
- Bocsi , de ez iszonyúan jól esett .. Gondolom hogy felidegesítettem , de nem számított.
- Hol is tartottunk ? kérdeztem bájos, de mégis gúnyos mosollyal .. Gondolhatta hogy először hátba szúrom majd mosolygom rá
, hogy ez már milyen , de ezt a problémát meghagytam neki .

El se tudtam indulni a kijárat felé, mert valami szúró érzést éreztem. Fogalmam se volt, mi lehet az. Megfordultam, és Elenát láttam, ahogy gúnyosan vigyorog, és magában motyog valamit. Nem igazán érdekelt, hogy mi volt az amit mondott. Kivettem a kést, amit a hátamba döfött, a másik kezemmel pedig gyorsan, és erősen a falhoz szorítottam a lányt. A kést lassan a torkához emelten, és legszívesebben abban a percben véget vetettem volna mindennek...
- Tudod Elena, nem illik valakit hátba szúrni. Főleg nem is ajánlatos ha az illető egy vámpír. - ez alatt folyton arra az alkura gondoltam, ami szerint nem ölhetem meg őt. Ezt ő is tudta, ezért gondolom nem ijedt meg annyira. Mindenesetre folytattam.
- Legszívesebben azon nyomban kitépném a szívedet a helyéről, és a Salvatore-kkal etetném meg. Szerencséd van, hogy egy szavatartó vámpír vagyok, és ha alkut kötöttünk, az alkut nem is szegem meg. - ahogy kimondtam a kést el is dobtam jó messzire, nehogy valami ostobaság jusson a lány eszébe, és vártam a reakcióját...

- Tudom hogy nem , de sajnos nem vagyok jó passzban és megjelentél és te voltál kézen fogható akin ezt levezethetem ..
- Bocsi mondtam egy cseppet gúnyosan . Nem igazán tudott megijeszteni elsősorban az egyesség miatt , és hát másként meg Damon is itt volt a házban és nem hiszem hogy Elijah próbálkozna , meg ha a húgocskájával elbántam ő sem lesz nehéz .
- Oh .. hogy kitépnéd ? Istenem rettegem Elijah , ha annyira meg akarod szegni az egységet hajrá itt állok előtted . De tudd ha megteszed a Salvatore fiúk nem hagynak téged életben , és többé nem szedik ki belőled a karót .
Messzire dobta a kést ne hogy megpróbáljam még egyszer , de ezen is csak mosolyogtam .
- Ez a kés nem fegyver volt ellened , csak jól esett ..
- Még egy italt Mr. Mikaelson ? Kicsit színészkedtem de próbáltam magamból kihozni valamit nem pedig azt hogy egy kis ilyedős lány vagyok aki csak akkor marad életben ha vigyáznak rá .

Igazán meglepett Elena válasza. Nem gondoltam volna, hogy ezek után is ilyen nagyszájú lesz. Ebben azt hiszem, Katherine-re hasonlít. Komolyan.. csodálom a bátorságát. Vagy legalábbis valami olyasmit...
- Tudod, abban egyeztünk meg, hogy nem ölhetlek meg, de abban nem, hogy nem is bánthatlak. - Még erősebben szorítottam, és már láttam az arcán a fájdalmat. Egy kicsit még vártam, majd szép lassan elengedtem.
- Kösz, nem. Nehogy aztán azt is megmérgezd. Bár a te kis kicsinyes módszereid, nem igazán hatnak rám. Több kell mint egy kis vacak konyhakés, hogy megölj engem. - Ezzel távolabb mentem a lánytól, szabad utat hagyva neki, majd folytattam.
- Amit te mondtál, azt nem hiszem, hogy komolyan gondoltad. Nézd meg most is hol van az édes kis Damon-od. Fent a szobájában, nem pedig itt lent veled. Nekem a Salvatore-k csak két kitépni való szívet jelentenek, se többet, se kevesebbet. - Ahogy befejeztem, arra gondoltam, talán ideje is lenne pár szívet kitépni egy két túristából, vagy csak szimpla diákból.. hm.. ennek később utánna is nézek.

Kicsit fájt a szorítása de elviseltem .
- És mit is érnél el azzal hogy bántasz ? szerintem semmit . Vagy csak annyit hogy maradandó lesz a bántása
- Nem vagyok kicsinyes .. én nem italba keverem a mérget , hidd el nem te leszel az első vámpír akit megölnék , de most nem is akarlak . mosolyogtam gúnyosan ismét.
- Azért nincs itt mert nincs hozzád kedve , de egyébként mindent hall , ami itt történik , és biztosítalak arról hogy ha felidegesíted őket ketten erősebbek lesznek mint te , és szerintem nem hagynák , hogy csak úgy kinyírd őket , ők Salvatorek .. A vérükben van .

Nem ilyen reakciót vártam tőle, de mindegy, annyira nem is érdekelt. A nem tetszésemnek hangot is adtam.
- Tudod Elena, hidegen hagy a szánalmas kis fenyegetőzésed. Nem is értem, mit csinálok még itt, hisz csak az időmet pazaroltam azzal, hogy ide jöttem. - Ezzel sarkon fordultam, és az ajtóhoz indultam, de közben azért még mondanom kellet neki valamit.
- Majdnem elfelejtettem. Egy jó tanács Elena. Ne akard magad mindig erősnek mutatni. Ezzel csak többet ártasz magadnak, hidd el nekem. Majd látjuk egymást, hamarosan.... - Ahogy kimondtam már az ajtónál voltam, és ahogy kell, el is hagytam a Salvatore panziót.

Elijah elment de még mondott valamit de ne értettem teljesen , gondoltam Damon úgy is a szobájában van ezért elvettem a kulcsomat az asztalról , és lassan kisétáltam az autómhoz majd elindult Bonnie házához.

Belépve a hatalmas nappaliba , csak a kandalló melege várt rám. Hallkan mondtam ki Stefan és Damon nevét, de senki sem reagált a szavaimra.. gondoltam, nincsenek itthon , leültem a kanapéra és ott vártam amíg valamelyikőjük megérkezik. már lassan egy fél órát vártam, és éhes voltam .. a pincéből nem akartam vért venni aztán eszembe jutott hogy ilyenkor Damon folyton iszik. Felálltam a bárpúlthoz mentem és kivettem Damon egyik kedvenc Wiskey ét.. majd hallkan elmondatm egy sajnáló szöveget.
- Sajnálom Damon .. egy üveggel megrövidültél.. majd a kezemmel a pohárral és az öveg nedüvel leültem vissza a kanapéra. Egy idő után ezt a helyzetet is untam úgyhogy a lejátszóhoz mentem és kapcsoltam egy kis zenét. Bár gondoltam hogy nem fognak megdicsérni mert bulizom a házukban és még egy üveg piát is elvettem

Nagyon fájt a fejem mert eléggé sok volt a tegnapi este hogy leittam mérgemben magam. Meg még Elena is lelépet innen Bonnie keresi a támadót és stb és stb sok gond. Ahogy felkeltem egyből a tus alá álltam hagytam hogy a víz cseppek fólyanak le a testemen. Utána hallottam hogy valaki izeg mozog lent a nappaliban. Gyorsan megtörököztem felvettem az ingemet és a nadrágomat majd lesétáltam a nappaliba. Ahol Elena ivott eléggé furcsa volt hogy visszajött de hát biztos hiányoztam és nem bírta nélkülem. -Hali.-köszöntem Elena-nak majd láttam hogy a kedvenc whiskymet iszogatja nem szoltam semmit. Kiöntöttem magamnak egy pohárral és beleittam aztán meg csapta az orromat egy vámpír szag ami Elena-ból jött. Teljesen ideges lettem és a poharat összeszorítottam ami el is tört a kezemben majd idegesen neki támadtam Elenanak és a falhoz szorítottam. -Te még is mit műveltél hm ? -kérdeztem idegesen majd egy kicsit megszorítottam a nyakát többé már nem volt Elena inkább Katherine jött le belőle.

Hallottam hogy valaki köszön , a hang irányába néztem és Damon volt ott aki nem nagyon örülve beletörődött hogy az italát iszogatom .., de aztán rám támadt és egy szem pillantás alatt a falnak vágott a nyakamat szorítva. Nagy nehezen leszedtem a kezét a nyakamról majd válaszoltam a kérdésére.
- Elsőnek is .. mi lenne ha nem ugranál ezentúl folyton a nyakamnak ?
- Más részt ha ágyba akarsz vinni ezt ne így tedd .. nem bukom arra ha ki akarnak nyírni .. tudtam hogy nem azért tette és hogy nem akar ágyba vinni ahogyan én sem akartam volna .. de ez most jól esett.
- Tudom hogy nem örülsz neki .. de így neked is könnyebb nem kell majd folyton azt néznek hogy mikor leselkedik rám veszély , jó nyilván még mindig nem vagyok olyan erős mint te de legalább haladunk és képes leszek az önvégelemre. még mindig a falhoz voltam simulva és ő pedig elég szorosan állt előttem . csak a szemeire és az ajkaira tudtam pillantani , de ez hamar el is múlt , és felkészültem inkább arra hogy most leordítja a fejem . Tudtam hogy hiába tenné ezt most meg , most ideges lesz rám , de később ugyan úgy mellettem lesz ha szükségem van valamire.